A máriatövis hosszútávú hatásai 1.

A máriatövis gyógyászati felhasználása több, mint 2000 évre nyúlik vissza. A 17. században a méj és a lép torlódásait kezelték vele, valamint a sárgaság gyógyítására is felhasználták. Ez a hagyományos használat ösztönözte a modern kutatókat, hogy megvizsgálják a növény gyógyító potenciálját. A máriatövis hatóanyaga a silymarin, mi egy olyan flavonoid, amely silibininből, silidianinból és silicristinből áll. Ma a máriatövisről úgy gondolják, hogy képes megvédeni a májat a méreganyagoktól, esetleg csökkenti az epekő kockázatát, illetve alkalmas az alkoholos és vírusos hepatitis tüneteinek enyhítésére, valamint a mérgezéseket is képes ellensúlyozni.

A túlélési arány növekedése
Számos tanulmány megállapította, hogy a máriatövis képes javítani az alkoholos vagy alkoholmentes májcirózisban szenvedő betegek túlélési arányát. A NYU Langone Medical Center két különböző kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálattal is igazolta, hogy a máriatövis négy év alatt képes volt csökkenteni a halálozást. Az egyik ilyen vizsgálatban 170 ember vett részt, a túlélési arány pedig több, mint 38 százlék volt, ami statisztikailag is szignifikánsnak tekinthető. A másik vizsgálatban 172 ember vett részt, az eredmények pedig hasonlóak voltak.

A májkárosító gyógyszerekkel szembeni védelem
Bizonyos gyógyszerek, a vénykötelesek és a vény nékül kaphatók egyránt, képesek arra, hogy károsítsák a májat vagy gyengítsék a funkcióit. Köztük van például az acetaminofen, az alkohol, a fenotiazinok és a fenitoin is. A NYU Langone Medical Center szerint az előzetes bizonyítékok arra utalnak, hogy a máriatövis képes megvédeni a májat ezen gyógyszerek toxicitásával szemben. Egy 12 hetes, kettős-vak vizsgálatban 222 főn megállapították, hogy a máriatövis képes megakadályozni a májgyulladást, melyek bizonyos gyógyszerek okozhatnak.